Alapfogalmak
Bebocsátó: Aki a szennyvízelvezető műbe bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetési szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető műbe szennyvizet, vagy folyékony hulladékot bocsát be.
Bekötési vízmérő: Az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített eszköz.
Bekötővezeték-építési költségtartozás: A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (vagy jogelődje, pl. az önkormányzatok) által, a telekhatárig kiépített bekötővezeték építési költsége, amely jogszabály szerint az ingatlantulajdonost terheli.
Csatornabírság: Az ipari fogyasztók által közcsatornába engedett, rendeletben meghatározott értékhatár feletti szennyeződés után fizetendő bírság. Az ellenőrzést a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztálya (Bp., 1087 Kerepesi út 19., tel.: 455-4127) végzi.
Csatornadíj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: A szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amit akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium, hiteles, használati etalonnal rendszeresen ellenőriz.
Fogyasztó: A közcsatorna-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosa, illetve egyéb jogcímen, használója.
Házi szennyvízhálózat: Az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító – az ingatlanon levő építmény (épület) tartozékát képező – szennyvízvezeték-hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű) együtt.
Háztartási szennyvíz: Emberi tartózkodás céljára szolgáló területről, vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik és nem minősül veszélyes hulladéknak.
Ipari szennyvíz: Minden olyan szennyvíz, amit valamely ipari, vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki, ami nem háztartási szennyvíz, vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék.
Mellékvízmérő: A bekötési vízmérő után beépített, elkülönített, vízhasználat mérésére szolgáló vízmérő.
Önerős közcsatorna-építő közösség igazolása: Ha a gerinccsatorna önerős építőközösségi beruházásban épült, használatbavételi hozzájárulásunk kiadásához igazolásra is szükség van, mely szerint, a társulásba utólag belépett építtető a rá eső részt befizette. Ezt az igazolást általában az Önkormányzat adja ki.
Szennyvíz-bebocsátási pont: A szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része.
Szennyvíz-bekötővezeték: Az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén, a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha
1.) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb egy méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak, vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában
1.1) zártsorú beépítés esetén, az épület külső falsíkja,
1.2) nem zártsorú beépítés esetén, az ingatlan határvonala,
2.) kényszer áramoltatású:
2.1) az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz-törzshálózat felőli oldala,
2.2) az ingatlan szennyvizeit kényszer áramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében, az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően,
2.2.1) épületen belüli elhelyezés mellett, az épület külső falsíkja,
2.2.2) épületen kívüli elhelyezésnél, az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő, elzáró szelvény.
Szennyvíz-előtisztító (előkezelő) berendezés: A szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízi létesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti tisztítását biztosítja.
Szennyvízelvezetési díj: A fogyasztó által a közcsatornába bebocsátott szennyvíz elvezetéséért és kezeléséért fizetendő szolgáltatási díj. A főváros közigazgatási területére kiterjedően, Budapest Főváros Közgyűlése – mint területileg illetékes árhatóság – állapítja meg, évenként. A szennyvízelvezeti díj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt.
Szennyvízelvezetési hely: A szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja.
Szolgáltatási pont:
a) Ivóvíz-szolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja;
b) Szennyvíz-elvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetékének a fogyasztó felőli végpontja.
Szolgáltató: A víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást – mint közszolgáltatást – végző, természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.
Települési folyékony hulladék: A települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, amely tartalmazhat kórokozó, vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak.
Törzshálózati vízmérő: Közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között, közkifolyókra, tűzcsapokra telepített.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás: A 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet 4.§(2) bekezdése értelmében, a bekötést kérő gazdálkodó szervezetnek az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos teherviseléseként, a mindenkor érvényes díjszabás szerinti összegű, víziközmű- (csatornamű)-fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie, a felhasznált napi vízmennyiség, illetve az elvezetett csapadékvíz mennyisége alapján.
Víziközmű-hálózat: Az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen.
Víziközmű-közhálózat: Az ivóvíz, illetőleg a szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és a szennyvíz-bekötővezetékek együttesen.
Víziközmű-törzshálózat: Ivóvízfőnyomó vezeték az elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvízfőgyűjtő, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel.
Vízterhelési díj: Ez környezetvédelmi adó, amelyről a 2003/89. számú törvény rendelkezik. Országos szinten 2004. januárjától jelent meg új tételként a számlákban.
