KEHOP-2.1.7.-19-2019-00012

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül az Innovációs és Technológiai Minisztérium Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatósága, mint Támogató 2019. május 8-án „A víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformálás” címmel pályázati felhívást tett közzé. 
 
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által 2019. szeptember 13-án KEHOP-2.1.7.-19-2019-00012 azonosító számon, „Mi változzunk, ne a környezet! címen benyújtott támogatási kérelmét a Támogató támogatásra alkalmasnak minősítette. 
 
A projekt azonosító száma:                                    KEHOP-2.1.7.-19-2019-00012
A projekt címe:                                                         Mi változzunk, ne a környezet!
A projekt megvalósításának kezdete:                    2019. szeptember 20.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja:   2022. szeptember 19.
Az elnyert támogatás összege:                              101.291.401 Ft
A támogatás mértéke:                                             100%
 
A projekt tartalma: 
 
2014-ben Magyarországon a közüzemi szennyvízcsatornával rendelkező lakások aránya 77%-volt, Budapesten a közműolló ennél lényegesen kisebb volt és a jelenleg is futó BKISZ projektek (VII. és VIII.) eredményeként a budapesti csatornázottság megközelíti a 100%-ot (természetesen a főváros expanziójával a csatornázottsági igény bővülni fog, de így is szinte teljes körűnek mondható a csatornaellátottság). A fővárosi szennyvíztisztítási arány ugrásszerűen megemelkedett a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2009-es beüzemelésével. Az FCSM Zrt. által üzemeltetett két szennyvíztisztító telep, az észak-pesti és a dél-pesti, valamint a központi telep együttesen a budapesti szennyvizek 100%-át képes megtisztítani. 
A teljes körűnek mondható szennyvízelvezető csatornahálózat, illetve a kiépített szennyvíztisztító-telepi kapacitások révén a fővárosi szennyvízkezelés és -tisztítás a legmagasabb színvonalon történik, azonban környezetvédelmi szempontból mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézni. 
Az egyik kihívás a szennyvízzel érkező, a csatornát és a tisztító berendezéseket károsan terhelő szennyezések csökkentése. A szennyezések csökkentését alapvetően a lakosság szennyvízhálózatra való csatlakozásának támogatásán, illetve a nehezen, vagy egyáltalán nem lebomló anyagok szennyvízhálózatra való bocsátásának csökkentésén, vagy a megakadályozásán keresztül lehet elérni. Sok gondot okoznak a csatornába leengedett nedves törlőkendők, zsiradékok és élelmiszer-hulladékok. Az utóbbi években egyre jobban elterjedő, egyáltalán nem, vagy csak nagyon sokára lebomló törlőkendők a csatornába kerülő zsiradékokkal találkozva, rekord méretű és rekord gyorsasággal kialakuló zsírdugókat képeznek. A csatorna helytelen használatából eredő dugulások nemcsak a közcsatornát, hanem a lakossági házi csatornát sem kímélik. Ezek az üzemzavarok azon kívül, hogy nehezítik és lassítják a szolgáltató szennyvíz-elvezetési tevékenységét, a háztartások elöntésével is fenyegetnek, hiszen a legkisebb átmérőjű házi csatornarendszer dugul el a leghamarabb. Ezért közös érdek, a lakosság és a szolgáltató szempontjából is egyaránt fontos, hogy minél kevesebb közcsatornába nem való hulladék kerüljön a lefolyókba.
 
A másik fontos kihívás a csapadékvíz hasznosítása, amely különösen fontos szerepet kap a csapadékok intenzitásának növekedése miatt. A klímaváltozás már most tapasztalható jelenségei, nevesül az éves csapadékmennyiség drasztikus eltolódása, illetve a szélsőséges időjárási események (pl. nagy csapadékok) gyakoriságának és intenzitásának erősödése mind nagyfokú terhelést rónak a víziközmű-szolgáltatókra. 
 
Összefoglalva a fővárosi csatornaellátottság, illetve szennyvízkezelés infrastruktúrája kifejezetten jónak mondható, azonban ahhoz, hogy a jelenlegi kapacitás minden körülmények között magas színvonalon működjön a szennyvízhálózat felesleges szennyezésének terhelését szükséges csökkenteni és ezt a leghatékonyabban a lakosság szemléletformálásán keresztül lehet elérni.