Szolgáltatói hozzájárulás kiadása

A Szolgáltatói hozzájárulás az ingatlan bekötéséhez szükséges műszaki dokumentáció jóváhagyása.

Bárminemű ingatlan bontás/építés megkezdését megelőzően az ingatlanra csatlakozó bekötővezetékek zárása szükséges a közcsatorna-hálózat és a létesítendő ingatlan védelme érdekében. Zárás hiányában az ingatlanra tervezett munkálatok megkezdéséhez Szolgáltató nem járul hozzá, szolgáltatói hozzájárulást fentiek teljesüléséig nem ad ki.

Amennyiben az ingatlan felhasználója/használója nem az előzetes tájékoztatásban foglaltak szerint jár el, vagy a tájékoztatásban meghatározott valamely szolgáltatói előírást nem teljesíti – különös tekintettel építés ideje alatt üzemen kívül helyezett bekötővezetékek elfalazásának elhagyása – a Szolgáltató kötbért vagy pótdíjat számol fel az ÜSZ 6. számú mellékletében foglaltak szerint a felek közötti közszolgáltatási jogviszony fennállta vagy hiánya figyelembevételével.

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában kezdeményezheti (a továbbiakban: igénybejelentés). Az igénybejelentésben a bejelentő közli:  

a) a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

b) nem lakossági felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,

c) a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint – ha az nem azonos a bejelentővel – az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és

d) a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit (Vhr. 55.§ (1) bekezdés).

 

Az igénylő kérelme a „Szolgáltatói hozzájárulás-kérelem a törzshálózatba történő bekötéshez” formanyomtatványon kerül rögzítésre. A kérelem csak postai úton vagy személyes beadással nyújtható be a Társaság Ügyfélszolgálatára.

A kitöltött formanyomtatvány, valamint a tervek elbírálásához az ÜSZ 1. számú mellékletben előírt dokumentumok – Víz-gazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői jogosultsággal rendelkező személy által, Szolgáltató honlapján közzétett műszaki irányelvek alapján elkészített terv – benyújtása mellett a következő iratokat, dokumentációkat szükséges mellékelni:

·        az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és ingatlan-nyilvántartási térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel),

·        amennyiben az igénylő nem a tulajdonos, akkor szükséges a tulajdonos(ok) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt hozzájárulása is;

·        közös tulajdon esetén a tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt hozzájárulása is szükséges (hatósági kötelezés esetén a tulajdonosi hozzájárulást a hatósági kötelezés helyettesíti!),

·        szolgalmi jogos, illetve közös bekötések esetén:

         újonnan létesülő szolgalmi jogos bekötésnél az érintett ingatlan      tulajdonosai között létrejött szerződés ingatlan-nyilvántartási feladatokat végző hatósági bélyegzővel ellátott példánya, közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai által megkötött víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását rögzítő szerződés.

          Az igénybejelentés mellékletét képező szerződés tartalmazza legalább a következőket:

           a) a víziközmű-szolgáltatás díjának – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – megfizetésére kötelezett felhasználó megnevezését, valamint

           b) ha vízvezetési szolgalom alapítása szükséges, a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek az ingatlan-nyilvántartási feladatokat végző hatósági iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását.

·        amennyiben az igénylő gazdálkodó szervezet, úgy az igénylő aláírási címpéldánya;

·        végleges építési határozat másolata,

·        a magánokirat kellékeinek megfelelő meghatalmazás, amennyiben az eljáró személy eltér az igénylőtől;

·        háztartási szennyvizet a törzshálózatba juttató házi szennyvízbeemelő létesítése esetén a Szolgáltató internetes honlapján (www.fcsm.hu) közzétett műszaki tartalom szerinti terv.

 

A Szolgáltató az engedélyezési eljárásban az alábbi dokumentumokat is bekérheti:

·        utolsó vízdíjszámla másolata (a bekötési vízmérő beazonosítása érdekében),

·        hagyatékátadó végzés,

·        haszonélvezeti jogot igazoló dokumentum,

·        bérleti szerződés, vagy használati jogot igazoló dokumentum;

·        hatósági kötelezés a víziközmű-hálózatra történő bekötésre, mely dokumentum egyben helyettesíti az ingatlantulajdonos előzetes írásbeli beleegyezését.

 

          Nem lakossági igénylő esetében víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapítása érdekében:

          ·        ingatlan adásvételi szerződés,

          ·        építési szerződés (ezekből a dokumentumokból az ingatlan adás-vételére vonatkozó pénzügyi adatok – adásvételi, megbízási díj – törlésre kerülhetnek),

           ·        amennyiben az önkormányzati építési engedélybeépítési engedélyes személyében változás történt, úgy az összes korábbi, az ingatlanra vonatkozó építési engedély.

 

A Szolgáltató jogosult a fentebb nem szabályozott esetekben további dokumentumokat is bekérni. 

 

I. Az igénybejelentés kézhezvételét követően követő 5 napon belül a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

a)     a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

b)     a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

c)     a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

d)     a bekötővezeték létesítésének műszaki feltételeit,

e)     üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

 

II. A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést a kézhezvételét követő 5 napon belül elutasítja, ha

a)     a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására;

b)     bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja;

c)     a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

d)     a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei,

e)     az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

A Szolgáltató a benyújtott tervdokumentáció alkalmasságáról annak benyújtásától számított 5 napon belül nyilatkozik (Vhr. 55/A. § (2) bekezdés). Ha a benyújtott terv az ÜSZ 1. mellékletében foglaltaknak nem felel meg, vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató a terv benyújtását követő 5 napon belül írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti (Vhr. 55/A. § (3) bekezdés). 

A nyilatkozatban a Szolgáltató megadhatja hozzájárulását a közcsatornára történő csatlakozására, vagy a víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növelésére, illetve megfelelő indoklással elutasíthatja azt, vagy hiánypótlásra szólíthatja fel a felhasználót. Ha a benyújtott terv formai vagy műszaki okból nem felel meg az előírásoknak, vagy a kérelem hiányosan lett beadva, a hozzájárulás nem adható meg. Ilyenkor a Szolgáltató hiánypótlásra kéri fel a megrendelőt/igénylőt, feltüntetve, hogy a hozzájárulás megadását a terv, vagy a beadvány kiegészítéséhez, vagy megfelelő új terv benyújtásához köti. A hiánytalan igénybejelentést követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy az I. pont szerinti feltételek maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie.

 

E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató:

a)     megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,

b)     megadja a bekötéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat.

 

A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni (Vhr. 87. § (1) bekezdés).

A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a szennyvíz-bekötővezeték kiépítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést a víziközmű-szolgáltató, az általa megbízott vállalkozó, vagy az igénybejelentő által kiválasztott, a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy végzi, amelynek megvalósítása nem lehet későbbi, mint a munkaárok rendelkezésre állásának bejelentését követő 30. nap. Ezek költségét, illetve díját az igénybejelentő köteles megelőlegezni, kivéve, ha jogszabály alapján mentesül a költség és díj megfizetése alól (Vhr. 55/B. § (1) bekezdés).

A víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az elszámolás alapjául szolgáló telki vízmérőt, valamint szennyvízmennyiség-mérőt az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el (Vhr. 55/B. § (2) bekezdés).

A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, a tudomásszerzést követő 5 napon belül írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal műszaki szempontból alkalmassá válik, és a víziközmű-szolgáltatás biztosításában egyéb akadálya nincs (Vhr. 55/B. (3) bekezdés).

Nem lakossági felhasználó által kért bekötés megvalósításához, vagy részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához – a közintézményi felhasználók, továbbá a helyi önkormányzat és annak költségvetési intézményei, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény kivételével – a mindenkor érvényes víziközmű-fejlesztési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint az igénylőnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. 

A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a)     közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b)     a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c)     a víziközmű-szolgáltatás minőségének általa igényelt emelése esetében, továbbá

d)     az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.

 

A Vksztv. 55/H. § alapján mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése. Az erről készült megállapodás-tervezet és fizetési tájékoztató az engedélyezési eljárás során a bekötés kérelmezőjének megküldésre kerül. 

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapításának szabályait a 3.1.36. fejezet tartalmazza. 

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett nem lakossági felhasználó esetében Szolgáltatói hozzájárulás kiadásának feltétele a megállapodás mindkét fél általi aláírása, és a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás Szolgáltatónak történő befizetése. Amennyiben az igénylő a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a Szolgáltató az igénybejelentést elutasítja.

A Szolgáltatói hozzájárulással együtt a Szolgáltató a közszolgáltatási szerződéses ajánlatot is megküldi az igénylőnek, melyet 2 példányban aláírva 15 napon belül kell visszaküldenie a Szolgáltatóhoz.

 

A Vksztv. 55/I. §-55/K. §-a alapján:

Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A nyilvántartásba olyan kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő vehető fel, amely rendelkezik a kormány rendeletében meghatározott felelősségbiztosítással. A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni (Vksztv. 55/I. § (1) bekezdés).

Ha a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló a bekötéssel összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, új terv benyújtását, vagy a tervek olyan kiegészítését írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra a Vksztv. végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes (Vksztv. 55/J. § (1) bekezdés).

 

A víziközmű-szolgáltató a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságával kapcsolatos nyilatkozatát az igénybejelentést követő 15 napon belül adja ki. Ha a víziközmű-szolgáltató e határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, az alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a bekötéssel összefüggő tervek alapján kivitelezhető (Vksztv. 55/J. § (1a) bekezdés).

A víziközmű-szolgáltató – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – az (1a) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a terv kivitelezésre alkalmatlan. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

a)     a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve

b)     szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható (Vksztv. 55/J. § (1b) bekezdés).

A Vksztv. 55/J. § (1b) bekezdés szerinti eljárás a Vksztv. 55/J. § (1a) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt (Vksztv. 55/J. § (1c) bekezdés).

Amennyiben az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az – a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készült el (Vksztv. 55/J. § (2) bekezdés).

Ha a (2) bekezdés szerinti esetre a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata a víziközmű-szolgáltató kötelező helyszíni képviseletét írja elő, a helyszíni képviseletért külön díjat nem számíthat fel (Vksztv. 55/J. § (2a) bekezdés).

A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik és az ehhez szükséges műszaki feltételek adottak, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni (Vksztv. 55/J. § (3) bekezdés).

Ha a víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezését megtagadja, vagy a műszaki feltételek a víziközmű-szolgáltató szerint egyébként nem adottak, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az üzembe helyezés elrendelésére irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes (Vksztv. 55/J. § (4) bekezdés).

A Vksztv. 55/H. § alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a víziközmű-szolgáltató megtéríti az ivóvízvezeték vagy szennyvízvezeték bekötésével összefüggésben felmerült, igazolt költségeit, ha

a) az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló tervek alapján a csatlakozás kivitelezése e törvény alapján megkezdhető,

b) az igénybejelentő a bekötés kivitelezését befejezi, és azt

ba) a víziközmű-szolgáltatónak a Vksztv. 55/J. § (1a) bekezdése szerinti, a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló nyilatkozata kézhezvételétől,

bb) nyilatkozat hiányában a terv benyújtásától számított 15 napos határidő lejártától,

bc) a Vksztv. 55/J. § (1b) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy

bd) a Vksztv. 55/J. § (1) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától

számított százhúsz napon belül bejelenti, és

c) a Vksztv. 55/J. § (4) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul (Vksztv. 55/K. § (1) bekezdés).

 

Ha a költségek Vksztv. 55/K. § (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető (Vksztv. 55/K. § (2) bekezdés).

A Vksztv. 55/K.§ (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében

a) a víziközmű-szolgáltatót kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,

b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja (Vksztv. 55/K. § (3) bekezdés).

 

Új üzem esetén a szennyvíztörzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére vagy a szennyvíz kibocsátásának engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy véglegesen lezárult.

A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén – megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt – a hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi (Vhr. 86. §. (2), (5), (6) bekezdése alapján).

A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a víziközmű-szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a víziközmű-szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt (Vhr. 88. § (1)-(2) bekezdése alapján.

Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg (Vksztv. 55 § (3) bekezdés).

Ha a tájékoztatás megtétele előtt más szerv nyilatkozatának beszerzése vagy eljárásának lefolytatása szükséges, a víziközmű-szolgáltató az igénybejelentés kézhezvételét követő 2. munkanapon köteles a nyilatkozat beszerzését, illetve az eljárás lefolytatását kezdeményezni. A tájékoztatás megtételére nyitva álló határidőbe nem számít bele más szerv

a)     nyilatkozatának beszerzéséhez vagy

b)     eljárása lefolytatásához

szükséges időtartam. A megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni, illetve az eljárását lefolytatni és annak eredményéről a víziközmű-szolgáltatót tájékoztatni (Vhr. 55. § (6) bekezdés).

 

Előközművesítés: 

Az ingatlan tulajdonosának, vagy egyéb jogcímen használójának lehetősége van a Szolgáltató hozzájárulásával (Szolgáltatói Hozzájárulás) szennyvíz-bekötővezeték kiépítésére anélkül, hogy a házi szennyvízhálózat kiépítésre kerülne a bekötővezeték kiépítésével egyidőben. Előközművesítés esetében is a fentebb foglalt tervek és dokumentumok beadása szükséges. A szennyvíz-bekötővezeték kiépítését, a helyszíni szemlét, nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést a víziközmű-szolgáltató, vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Ezek munkadíját az igénylő köteles megelőlegezni.

A nem lakossági felhasználó esetén a kérelem elbírálásához szükséges, hogy az igénylő az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit megadja. Az igény után a nem lakossági felhasználónak víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. Amennyiben a későbbiekben a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez köthető Szolgáltatói hozzájárulás-kérelem beadásakor nem lakossági felhasználó részéről ennél magasabb szennyvíz-elvezetési igény merül fel, úgy a megváltott szennyvízkvótát meghaladó igény után víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. 

A kiépített bekötővezeték lezárásra kerül, a zárás megbontása csak a házi szennyvízhálózat kiépítése és annak a bekötővezetékkel történő csatlakoztatásakor történhet.

 

Közös bekötés:

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

Amennyiben csak közös bekötéssel oldható meg a víziközmű-szolgáltatás, abban az esetben több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos magántulajdonban álló ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a víziközmű elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést és a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek az ingatlanügyi hatóság által érkeztetett szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem másolatát az igénybejelentéshez kell csatolni. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – megfizetésére kötelezett felhasználót.

 

Szolgalmi jogos bekötések: 

Ha a víziközmű-szolgáltatást olyan ingatlanon igénylik, ahol az ingatlan és a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer között egy másik ingatlan helyezkedik el, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgáló telken lévő, az uralkodó telek ellátását biztosító házi ivóvíz-, illetve szennyvíz-bekötővezeték elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgáló telek birtokosa az uralkodó telek birtokosát a jogszabályokból és a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében nem akadályozhatja.

A szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem az ingatlanügyi hatóság által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

Meghatározott megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő ivóvíz-, illetve szennyvízvezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem lehetetleníti el – a kormányhivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére szolgalmat alapíthat.

A szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.

A megépült szolgalmi jogos hálózat kialakítására vonatkozóan kivitelezői nyilatkozatot, valamint megvalósulási helyszínrajzot kell benyújtani. Amennyiben a szolgalmi jogos csatorna az előzetesen benyújtott tervektől nem tért el, akkor a külön megvalósulási helyszínrajz nem szükséges. Ebben az esetben a kivitelezői nyilatkozatnak utalnia kell a kiviteli terv és a megvalósulás közötti azonosságra. A szolgalmi jogos csatornákat Szolgáltató a használatba vételi engedély kiadását megelőzően nem vizsgálja.

 

Az ingatlan elöntés elleni védelme:

A gravitációs rendszerű szennyvíztörzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíztörzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználókat.

 

A Szolgáltató által üzemeltetett csatornahálózathoz csatlakozó csapadékvíz-tározók:

A Szolgáltató az ingatlanok házicsatorna-hálózatára előírt csapadékvíz-tározók terv szerinti megépítését ellenőrzi.

A csapadékvíz-tározók ellenőrzése díjköteles tevékenység, amelyről videofelvétel készül.

A tervtől való eltérés esetén a használatbavételi hozzájárulás kiadását megtagadja, a Szolgáltató által előírt paramétereket teljesítő tározó megépítéséig. 

A Szolgáltató a tározót előzetes értesítést követően bármikor, a használatbavételi hozzájárulás kiadása után is ellenőrizheti. Az utólagos ellenőrzés során, a jóváhagyott tervtől eltérő műszaki állapot észlelése esetén a Szolgáltató jelen ÜSZ 6. számú mellékletében meghatározott mértékű kötbért számol fel.