A LIFE Biodiverz Város (Project 101148463 – LIFE23-NAT-HU-Biodiverse City LIFE) projekt ismertetése
A projekt magyar címe: Gyepterületek helyreállítása Budapesten hagyományos földhasználati módszerek fejlesztésével, a felszíni vizek visszatartásával és közösségi tevékenységekkel a városi biodiverzitás és éghajlat javítása érdekében
A projekt angol címe: Restoration of grasslands in Budapest by re-establishing traditional land use methods, surface water retention and community-driven activities in favour of improved urban biodiversity and climate
A projekt rövid címe: Biodiverse City LIFE
A projekt státusza: megvalósítás alatt
Forrás: LIFE
A projekt összköltsége: 3 608 377,05 euró
Elnyert konzorciumi támogatás: 2 165 026,23 euró
Konzorciumi önerő: 1 443 350,82 euró
Konzorciumvezető: Budapest Főváros Önkormányzata
Konzorcium tagjai:
Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (https://budapestikozmuvek.hu/biodiverse-city-life-projekt)
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Pilis Parkerdő Zrt. (https://parkerdo.hu/termeszetvedelem/termeszetvedelem-a-parkerdoben/biodiverse-city-life-projekt/)
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (https://mme.hu/biodiverse_city_life_projekt)
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (https://klima.obuda.hu/life/)
Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. (https://obvf.hu/life-mocsarosdulo/)
Pénzügyi támogatást nyújtó partner: XI. kerület, Újbuda Önkormányzata
A projekt megvalósításában jelentős szerepet vállal további két civil szervezet, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.
A projekt kezdete: 2024. szeptember 1.
A projekt vége: 2031. augusztus 31.
A projekt időtartama: 84 hónap
Társadalmi bevonás: lakossági fórumok, érdekegyeztető események, önkéntes program
Projektleírás
A Biodiverse City LIFE területalapú természetvédelmi projekt, amely a pannon biogreográfiai régión belül értékes gyepes élőhelyekre és erdőkre koncentrál (pannon szikes sztyeppek és mocsarak, szubpannon sztyeppek, pannon molyhos tölgyes erdők, éger- és kőrisligetek).
A degradált gyepek, vizes élőhelyek és kisebb mértékben erdők helyreállítása révén a projekt 271 hektár élőhely természetvédelmi állapotát javítja, ezáltal várhatóan 20 indikátorfaj, közöttük 8 közösségi (európai) jelentőségű faj populációja növekszik, továbbá az ökoszisztéma-szolgáltatások javulnak és a klímaváltozás negatív hatásai enyhülnek.
A munkák három fő helyszínen zajlanak (Mocsáros, Tétényi-fennsík és Kőérberek-Őrmező). A projekt helyi védelem alatt álló természetes és természetközeli élőhelyeinek egy része beletartozik az Európai Unió Natura2000 hálózatába.
A projekt integrált szemlélettel foglalkozik a természetvédelemmel. Városi környezetben a természetvédelmi erőfeszítésekbe indokolt bevonni a helyben lakókat, annak érdekében, hogy az eredmények hosszútávú fenntarthatósága biztosítható legyen. Ezért a projekt a Budapest természeti környezetét sújtó káros emberi hatások okait és következményeit veszi célba, ily módon ösztönözve a fenntartható városi tájhasználati gyakorlatokat, valamint a természet és a városi életmód békés együttélését. A cél a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások értékének megismertetése, oly módon, hogy a fő projekthelyszínek és a Vadvirágos Budapest program városi zöldfelületei egyúttal a bemutatást, szemléletformálást és a közösségi részvételt is szolgálják. A projekt eredményeképpen a helyi védett területek kiterjedése jelentősen nő, a városi biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások javulnak, ezáltal az elvégzett munkák jelentősen hozzájárulnak az Európai Biodiverzitás Stratégia, 2030 megvalósulásához.
A terepi munkák három fővárosi helyi védett területre összpontosulnak, amelyek közül Társaságunk két projektterületen létesít vízi infrastruktúra elemeket a projekt céljainak elérése érdekében: a Mocsáros természetvédelmi területen, valamint Kőérberek-Őrmező területén.
Mocsáros természetvédelmi terület
A 75 hektáros projektterületet főként kertvárosi jellegű területek határolják, délről a vasútvonal zárja le. Ez a főváros egyik legnagyobb kiterjedésű és legértékesebb vizes élőhelyévé válhat, ám jelenleg nagyon különböző állapotú élőhelyfoltok alkotják. A terület északi oldalán 24,3 hektár 1994 óta helyi védett természetvédelmi terület, de jelentős mértékben szenved jelenlegi területhasználat és az illegális emberi tevékenységek miatt. Előbb lecsapolták és mezőgazdasági területté alakították, majd az 1980-as években lakótelep építésre jelölték ki. Az építkezés szerencsére nem kezdődött el, ám a rendezetlen állapotok egészen 2021-ig tartottak, amikor a Fővárosi Önkormányzat a Mocsáros zöldfelületének legnagyobb részét átsorolta beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriákba. A LIFE-pályázat elnyerése után nagyon hamar, 2024. április 1-től a Mocsáros természetvédelmi terület mérete 75 hektárra nőtt. Megteremtődtek azok a feltételek, amelyek a romok felszámolásához, a kedvezőbb vízháztartást biztosító vízkormányzáshoz, a természetkímélő legeltetés kialakításához, a faültetvények őshonos erdőkké alakításához szükségesek.
Tétényi-fennsík természetvédelmi terület
A terület összterülete 130 hektár, ebből 103 hektár rendelkezik NATURA 2000 státusszal. A Tétényi-fennsík természetvédelmi terület a főváros budai oldalán, a legnagyobb helyi védettség alatt álló terület. Az évszázadokon át tartó erdőirtás után a talaj lepusztult, ugyanakkor a száraz gyepeken rendkívül értékes lágyszárú növények jelentek meg, egymás közelében fordulnak elő síkvidéki és hegyvidéki fajok is. Sokáig katonai gyakorlótérnek használták, ami károsította a természetet, ugyanakkor megakadályozta a beépítést és távol tartotta a látogatókat. A területen elhagyott katonai épületek maradtak fenn, menedéket nyújtva hajléktalanoknak. A terület fő problémáit az inváziós fajok (bálványfa, ezüstfa, akác) behatolása okozza, amelyek tömegesen fordulnak elő a korábbi katonai kiképzési területeken, továbbá a hulladéklerakás, a póráz nélküli kutyasétáltatás és a kijelölt utakat elhagyó lovaglás is károkat okoz. A környező területek beépítése növeli a környéken lakók számát és az ebből adódó rekreációs nyomást.
Kőérberki terület
Jelenleg a helyi védett terület nagysága 41,8 hektár. Dél-Budán ez az egyik legnagyobb megmaradt vizes élőhely. A csatornák mentén nádasok, láprétek, ideiglenes víztestek találhatók. A projektterületen a gyógyvíz kitermelésének megkönnyítése érdekében vízelvezető árkokat alakítottak ki, ami a vizes élőhelyeket fokozatosan kiszárította. Az utóbbi években a Fővárosi Önkormányzat átgondolt tervek alapján megkezdte a vizes élőhelyek helyreállítását.